earnings és job report

FB image

„You can fool all the people some of the time and some of the people all the time, but you cannot fool all the people all the time.”

hogy ezt a jó öreg Abe Lincoln mondta, vagy esetleg Diderot-tól származik és egy fordítással terjedt el angolul, az szerencsére a mondanivalón nem változtat: lassan-lassan jön a kijózanodás ideje.

Sokat elmond a piac állapotáról, hogy a legutóbbi non-farm payroll adat után elég enerváltan viselkedett: egy hét (!!) kellett a 1,5%-hoz, holott a munkaerőpiaci adat kimondottan jó volt. A vártnál magasabb headline, az előző havi adatot is felfelé módosították, az átlag órabérek emelkednek (azaz a háztartások vásárlóereje is), sőt, hosszú idő után az aktivitási ráta is javult.

A piac szanaszét emelkedte magát az elmúlt 14 hónapban, sosem volt ennyire messze az aktuális adat a mozgóátlagtól, sosem volt ilyen lendületben…

vagy kicsit nyersen fogalmazva: rég volt ilyen hiszti a piacokon.

A világ jegybankjai felpumpálták a likviditást, ami a helyét kereste a gazdaságban és egy hatalmas eszközár-buborékot eredményezett (ez a mostani a minden-buborék). Egészen addig lehet fújni, amíg érkezik új pénz a piacokra (látható, hogy amint a FED elindította a quantitative tighteninget, az S&P letérdelt).

Vesznek, mintha nem lenne holnap. TINA (There Is No Alternative) van, költeni kell, saját részvényt vesznek adókedvezményből, akkor a vonatra bizony fel kell ugrani…

Mi dinoszauruszok, akik még a történelem előtti időkben tanultunk közgazdaságtant, úgy hisszük, hogy a részvény árfolyamának van valami köze a vállalat nyereségességéhez – és bár rövid távon akadhatnak eltérések, az egyensúlyi árfolyamot mégiscsak a tényleges pénztermelő képesség határozza meg.

Az új közgazdaságtan szerint az értékeltségi szinteknek inkább a likviditáshoz van közük, mint a tényleges gazdasági teljesítményhez (már ha az egész tőzsdét nézzük)

Viszont azon vállalatok szintjén, ahol nem a rocksztárság a lényeg, ha nincs bevétel (és profit) bizony nincs új munkahely sem.

A JOLTS (job openings and labour turnover) nem flow alapú (mint a non-farm payroll) inkább állományi oldalról közelíti meg a kérdést, ami eleve kiszűri az idénymunkák és részmunkaidős állások többszöröző hatását. A munkaerőpiac keresleti oldalát mutatja be, ahol a kiírt állásnak 1., léteznie kell, és tartozik a munkakör mellé tényleges munka is, amit el kell végezni 2., a munkahelyet 30 napon belül be lehet tölteni 3., a pozícióra az adott vállalaton kívül aktívan keresnek munkavállalókat.

A bejegyzésben lévő ábrán a Russel 2000 (klasszikusan small-cap) indexbe tartozó 2000 cég egy részvényre jutó nyereségének grafikonja és a JOLTS munkapiaci adat (keresleti görbe) látható.

Azt hiszem az összefüggés elég egyértelmű, és hűen tükrözi azt a mérhetetlen ellentmondást, ami részvényárfolyamok és a profitráták közt található.

 

Scroll to Top